Az előírások egyre szigorodnak Európában. 2021-től kezdve, az európai uniós jogszabályok megkövetelik, hogy az újonnan értékesített buszok 45 %-ának kibocsátásmentes járműnek kell lennie. 2025-től 65 %-ra nő ennek mértéke. A klímaváltozással szembeni küzdelem része, hogy elemeként 30%-kal kell csökkenteni a buszok és teherautók CO₂ kibocsátását 2030-ig. A szabályozás eredményeként javulni fog az európai városok levegőjének minősége is. A hidrogén üzemű tüzelőanyagcellás járművek segítenek mindkét fronton, egyrészt segítenek megoldani a levegőminőséggel kapcsolatos kihívásokat, másrészt segítik a klímaváltozással szembeni küzdelmet. Végső soron az egyetlen anyag, amely egy tüzelőanyagcellás autó kipufogócsövéből távozik, a víz. Japán gyorsan felismerte a H₂ mobilitásban rejlő előnyöket és jóval Európa előtt jár saját H₂ infrastruktúrájának kiépítésében. Az előrelépést, valószínűsíthetően felgyorsította az a tény is,
hogy Japán a többi ázsiai országhoz hasonlóan, komoly szmog problémákkal küzd a sűrűn lakott városközpontokban. Japán a világon az elsők között mutatta be nemzeti hidrogén stratégiáját, még 2017-ben. Ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: 2030-ra egy 300 000 tonna hidrogén előállítására képes H₂ ellátási lánc kiépítését célozta meg, illetve kibővíti a H₂ mobilitás elérhetőségét. Például, a terv részét képezi 800 000 üzemanyagcellás autó és 1 200 üzemanyag-cellás busz közúti forgalomba állítása 2030-ra. A világ más régiói is beruháznak H₂ -es koncepciókba, konkrét hidrogénprojekteket dolgoznak ki és klímabarát infrastruktúrák kiépítésén dolgoznak.

A helyi tömegközlekedési hálózatokat célzó hidrogén infrastruktúra fejlesztése iránti igény hasonlóan erős a világ másik felén, Ázsiában is. Mind a Hyundai mind a Toyota gyárt tüzelőanyagcellás buszokat és teherautókat. „A Linde nemrégiben építette meg Délkelet-Ázsia első H₂ üzemanyagtöltő állomását Malajziában. A létesítmény kiszolgálja a helyi buszflottát valamint a hidrogén helyszíni előállítása is itt történik, elektrolízissel” - magyarázza el részletesen Schaefer. Egy Kínában, Shanghai-ban található üzemanyagtöltő állomás szintén megkezdte működését, amely minibuszok, teherautók és személyautók számára biztosítja a H₂-t. A hidrogén infrastruktúra Japánban már rendkívül kiforrott, mivel a kormányzat jó ideje elindította az Alapvető Hidrogén Stratégia megvalósítását. Ilyenformán, az ország úttörő szerepet tölt be a világon, a H₂-alapú mobilitás széleskörű elterjedését illetően. Schaefer kiemelte azt a Tokióban, buszok számára létesített hidrogén üzemanyagtöltő állomást, amely 2020 januárjában került megnyitásra. A töltőállomást a Linde innovatív, nagy-teljesítményű CP90/100 kriogén szivattyújával látták el, ezzel a létesítmény óránként 100 kilogramm H₂-t képes biztosítani, mindössze 2 bar bemeneti nyomáson. Ez naponta 30 üzemanyagcellás busz számára elegendő. Az üzemanyagtöltő állomásnak egyik kulcsfontosságú jellemzője, hogy képes a H₂-t a helyszínen cseppfolyós formában tárolni, amely aztán hatékonyan, sűrített gázállapotú  H₂-né kerül átalakításra a Linde kriogén szivattyú technológiájának használatával. A cseppfolyós hidrogén (LH₂) jelentős előnnyel bír: “A cseppfolyós hidrogén (LH₂) energiasűrűsége jóval nagyobb, ami azt jelenti, hogy jóval több hidrogén tárolható kisebb térfogatban. Hatalmas előny az olyan megapoliszok esetében, mint Tokió, ahol a rendelkezésre álló hely igen kevés és nagyon drága” - magyarázza Schaefer. Továbbá lehetővé teszi nagyobb mennyiségek hatékonyabb szállítását is. „A jövőben, az üzemanyagtöltő állomásokat bővíteni kell, és egyre több H₂ ellátását kell biztosítaniuk. Egyre több és nagyobb jármű például teherautók újra töltését kell majd biztosítaniuk. Mindezt megbízhatóan és hatékonyan - folytatja, mielőtt rátérne egy újabb kihívást jelentő kérdésre: „A piac gyors fellendítéséhez azonban, középtávon csökkenteni kell a költségeket. A hidrogén üzemanyagtöltő állomások esetében ez a szabványosítást jelenti. Más szóval a piacnak, a buszok, teherautók és vonatok esetében, ugyanazon, szabványosított, globálisan elfogadott utántöltési eljárásokra van szüksége, mint amelyek már személyautók esetében léteznek. A szabványoknak meg kell határozniuk olyan tényezőket, mint például a nyomás és a hőmérséklet, amelyen a H₂ tölthető. A hidrogénben nagy lehetőségek rejlenek - és nem csak buszok számára. A haszongépjárművek számára is előnyös lehet. Akárcsak a buszok, a településeken hulladékszállítást végző járművek, utcaseprő és egyéb speciális járművek, amelyek menetrend szerinti útvonalakat követnek, és általában egy központi ellátóállomás szolgálja ki őket. Mindezek a tényezők megkönnyítik a települési hidrogén-infrastruktúrák kiépítését.

A mobilitási szakértők az tüzelőanyagcellás autóbuszokon is túl tekintenek és egyre inkább a vonatokra összpontosítanak. „Ennek nyilvánvalóan előnyei vannak.  A vonatok hosszú, tervezett útvonalon közlekednek és részét képezik egy már kiterjedt hálózatnak. Sőt mi több, Németországban például a vasúti hálózatnak csupán mintegy 50 %-a villamosított” - magyarázza Schaefer. A hidrogén ezáltal, egy alternatív meghajtási technológiát is kínál, különösképpen a dízel mozdonyok számára, amelyek a klímaváltozás szempontjából kedvezőtlen megítélésben részesülnek. Az első sikertörténet már meg is született:  az Alstom által gyártott Coradia iLint vonat személyében. Ez a világ első személyszállító vonata, amelyet tüzelőanyagcella és H₂ hajt. A vonat kibocsátásmentes, és mindössze gőzt bocsát ki, ugyanakkor nagyon csendes is. A Coradia iLint az Innotrans kereskedelmi vásáron került bemutatásra 2016-ban. Regionális vonatként 18 hónapos próbaüzeme 2020 februárjában sikerrel zárult. A Linde kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a globálisan elismert, innovatív projektben: „2020 augusztusában kezdtük meg egy tizenkét Coradia iLints vonat számára hidrogén utántöltést biztosító töltőállomás kiépítését Bremervörde-ben, Németországban. Várhatóan 2021 közepén kezdi meg működését” - erősíti meg Schaefer. A mintegy 1 600 kilogramm/nap hidrogén kapacitásával ez lesz névlegesen a legnagyobb hidrogén üzemanyagtöltő állomás a világon.

A Bremervörde-ben található hidrogén töltőállomás fogja megteremteni a kibocsátásmentes hidrogén vonatok kereskedelmi üzemű használatának alapját az Elba-Weser tömegközlekedési hálózatán keresztül. 2022-től kezdődően, a hét minden napján 24 órában üzemelő állomás fogja az utántöltést biztosítani 14 db, az Alstom által gyártott hidrogén-üzemű regionális vonat számára napi szinten és igény szerint. Az 1000 kilométeres hatótávolsággal, több kocsiból álló szerelvények mindössze egyetlen tank üzemanyaggal képesek egész nap üzemelni a Verkehrsbetriebe Elbe-Weser GmbH (evb) közlekedési hatóság által üzemeltetett hálózaton. Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) szintén próbaüzemnek vet alá egy Coradia iLint vonatot, amely személyszállítást végez dél-Ausztriában. Az osztrák Zillertal vasúttársaság szintén szeretne hidrogén vonatokba befektetni. A vonatok esetében a hidrogén üzemanyag alkalmazásának bevezetése egyértelműen pozitív hatással van a környezetre, mivel egyetlen kilogramm H₂-vel megközelítőleg 4,5 liter dízel üzemanyag váltható ki. A vonatok csaknem harmadával kevesebb energiát igényelnek, mint a dízelüzemű vonatok. Karbantartási igényük is tíz százalékkal alacsonyabb, mint dízelüzemű társaiké. Ezek mellett ott van még a vasútállomásokról induló, helyi közlekedés más formáival történő szinergiák kihasználásának lehetősége is. A vonatok számára kiépített hidrogén üzemanyagtöltő állomások, például használhatók, buszok és egyéb önkormányzati járművek utántöltésére, így növelve azok kapacitáskihasználtságát. Bremervörde minden bizonnyal a H₂-t támogatja. Az állomás kialakítása már most lehetővé teszi a bővítést, annak érdekében, hogy a hidrogén a helyszínen elektrolízissel és megújuló energiával kerüljön előállításra. Ez a megoldás garantálja, hogy a zöld hidrogént a pályán tartsuk.