A minőségi és biztonsági követelményeknek minden tekintetben megfelelve a Linde megoldások sorát fejlesztette ki számos termékhez és azok feldolgozási szakaszához a nitrogénes
fedéstől, tisztítástól és porlasztástól, a termék textúrájának megváltoztatásán át a
hidrogénezésig.
Az oxidáció kémiai reakcióra utal, ahol a légkör oxigénje megtámadja a zsírsavláncok triglicerid-molekuláit. Az oxigén (O2) támadására sor kerülhet környezeti hőmérsékleten vagy az alatt is (például az olaj vagy a kész élelmiszerek szokásos tárolási hőmérsékletén). Megemelkedett hőmérséklet a feldolgozás során vagy a zsírban való sütéskor is előfordulhat.
Az olaj védelme és az olaj stabilitásának javítása érdekében az oxigén soha nem érintkezhet a termékkel annak gyártási folyamata során. Ez összhangban van azzal a tendenciával, amely az egész világon megfigyelhető, miszerint a kíméletlen fizikai/kémiai tartósító eljárásokat felváltják a kevésbé ártalmas alternatívák, és az élelmiszeripar egyre inkább támaszkodik a nitrogénre (N2), hogy megoldja az oxidációval kapcsolatos kihívásokat.
A nitrogén kémiai elem. Mivel semleges gáz, nem lép közvetlenül kölcsönhatásba a termékkel. Arra használják, hogy kiszorítsa a légköri levegőt (és ezáltal az oxigént is) és a vízpárát annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az oxidáció. Az oxigén nitrogénre történő cseréjének két fő folyamata van; a porlasztás az oldott oxigén eltávolítására és a fedés, amikor nitrogénnel fedjük be a terméket, ezáltal annak felületéről kiszorítjuk az oxigént. A porlasztás eljárásánál cseppfolyós gázt fecskendezünk be, hogy eltávolítsuk az oxigént a terméktől.
Az alkalmazott eljárás természetesen függ a termék típusától és feldolgozottsági fokától. Például a nitrogénes takarás előnyös a nyers, a félkész és a kész olajtermékeket tároló tartályok fedéséhez.
Van egy harmadik folyamat is amelyet pelyhesítésnek nevezünk. Ezt az eljárást széles körben alkalmazzák az étolaj és a majonéz előállításakor. E technika fő célja, hogy általa megváltoztassuk a termék textúráját. Ezt elsősorban sütőipari zsírtermékeknél alkalmazzák, hogy biztosítsák a kívánt sűrűséget, és elkerüljék a levegő jelenlétét.
Mivel semleges gáz, nem lép közvetlenül kölcsönhatásba a termékkel. Arra használják, hogy kiszorítsa a légköri levegőt (és ezáltal az oxigént is) és a vízpárát annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az oxidáció.
Az általunk ajánlott alkalmazások:
